Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak. Fő jellemzőjük, hogy nagy számban élik túl a gyomorban levő sav, illetve az emésztőenzimek és epesavak pusztító hatását, azaz a vastagbélbe élő állapotban jutnak el. Itt aztán képesek megtapadni és elszaporodni, kolonizálódni.
Az egészséges bélflóra a hosszú élet titka
Segít megelőzni a betegségeket
A megfelelő bélflóra csökkenti a gyulladást, és képes megelőzni a betegségeket - derül ki egy friss kutatásból, amely szerint a korhoz köthető egyensúlyváltozás gyógyszeres kezeléssel kiküszöbölhető, így kitolható az élettartam.
A szakértők állítása szerint a "jó" és "rossz" baktériumok egyensúlyának felborulása összefüggésben áll a rák, a cukorbetegség és a gyulladásos bélproblémák kialakulásával. Arra viszont egyelőre nem tudnak magyarázattal szolgálni, hogy a fiatal és egészséges bélrendszer pontosan milyen folyamat hatására válik később beteggé. Dr. Heinrich Jasper, a kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet munkatársa úgy véli, hogy az eredmények lehetővé teszik a tudósok számára, hogy megtalálják a megoldást a bélflóra időskori hanyatlásának prevenciójára, mellyel jelentősen növelhetővé válik majd az élettartam.
Miért ajánlott antibiotikum szedésekor a probiotikumok pótlása
Antibiotikumok: így kiirtják ki a bélflóránkat
A jelenség, miszerint az antibiotikumos kezelés kórokozók számára ad szabad utat, régóta ismert, azonban a magyarázat idáig nem volt világos. Azonban most napvilágot látott egy tanulmány, mely ennek részleteit vázolja. Dr. Justin Sonnenburg és munkatársai szerint az adagolás első 24 órájában megnő a bélben a szénhidrát-kínálat, ami a barátságos baktériumok számának csökkenésével társulva legalább kétféle kórokozónak teremt kedvező környezetet.
A bél normál flórája egy kölcsönösen előnyös együttélés eredménye: baktériumtörzsek ezrei jutnak ily módon tápanyagukhoz, cserébe azok segítik a felszívódást, vitaminokat állítanak elő, és folytonos edzést jelentenek az immunrendszer számára. A rezidens flóra nélkül nem lennénk képesek élni, ezért is aggasztó, hogy egy-egy antibiotikus kúra után napok, vagy akár egy hónap is eltelhet, míg a csíraszám visszatér a kiindulási értékre. Ráadásul az összetétel is változhat, vagyis egyes, kedvező hatású törzsekre akár hosszú időre is eltűnhetnek.
A barátságos törzsek ugyanakkor visszaszorítják a kórokozók, például a szalmonella baktériumok, vagy a Clostridium difficile terjedését. Amint a szalmonella, vagy a Clostridium difficile elér egy küszöbértéket, gyulladásos folyamatokat indít el, emellett a környezetet károsítva nehezíti meg a normál flóra visszatérését.
A bélflórától is függ, rákosak leszünk-e
A bélbaktériumok befolyásolják a vastagbélrák kockázatát
Korábban kimutatták, hogy a gyulladás befolyásolja a daganatos folyamatok kialakulását, azonban a Michigani Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a bélbaktériumok is szerephez jutnak.
Egy tanulmányuk bemutatja, hogy vastagbélrákos egerek bélflóráját csíramentes állatokba juttatva azokat hajlamosítani lehetett a daganat képződésére. Az emberi bél baktériumok milliárdjainak lakhelye, ez a flóra alapvető a bélrendszer egészségi állapota szempontjából. A vastagbélrák hagyományos kockázati tényezői (a sok vörös hús fogyasztás, az alkohol, a krónikus bélgyulladás) mellé úgy tűnik, most felzárkózhat a flóra egyensúlyi állapotának felborulása is.
A kísérletek során a daganatos állatokból származó flóra átvitele növelte a daganatképződési hajlamot.
Fogyhatunk is a probiotikumoktól
A probiotikumok számos jótékony hatását ismerjük már, a legújabb kutatás viszont azt is bizonyította, hogy segítenek a fogyásban és az ideális testsúly megtartásában is.
Korábban már megállapították, hogy a sovány és a kövér emberek bélflórája eltérő, többek között azért, mert a zsírban gazdag, rostban azonban szegény étrend hozzájárul bizonyos baktériumok elszaporodásához, illetve más baktériumtörzsek pusztulásához. A mostani kutatásban Angelo Tremblay, a kanadai Laval University professzora arra kereste a választ, lehetséges-e a bélflóra "újraindítása" a probiotikumok fogyasztásával - vagyis visszaállítható-e az ideális állapot.
A kutatásban 125, túlsúlyos férfi és nő vett részt, akik 12 hétig súlycsökkentő diétát követtek, majd 12 hétig súlymegtartó étrend szerint éltek. A résztvevők egyik felénél ezeket a programokat Lactobacillus rhamnosust tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása egészítette ki, míg a másik csoport placebót kapott. A probiotikumot szedő nők az első időszak alatt 4,4 kilót fogytak, szemben a placebót szedő nők 2,6 kilójával. Meglepő módon, a probiotikum még a súlymegtartás időszakában is hozzájárult a fogyáshoz. 24 hét alatt tehát a probiotikumot szedők kétszer annyit fogytak, mint akik nem kaptak ebből az étrend-kiegészítőből
Érdekesség, hogy a férfiakra nem volt szinte semmilyen hatással az, hogy szedtek-e probiotikumot vagy sem - erre még a kutatók sem találtak magyarázatot.
Tremblay professzor szerint a probiotikumok megváltoztatják a bélfal átjárhatóságát és nem engedik át azokat a molekulákat, melyek gyulladást okozhatnak. Így előzik meg az inzulinrezisztenciát, a cukorbetegséget és az elhízást.
A joghurtban fehérje, aminosavak, élelmi rostok, pre- és probiotikumok találhatók, melyek mind segítik a bélflóra regenerálódását, megfelelő működését.
Elkészítéséhez baktériumkultúrát használnak, amely olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, ami csökkenti a bélflórát és az emésztőrendszert érő fertőzések kialakulásának esélyét.
Hogy kényeztessük a bélflóránkat?
Reggelenként egy natúr joghurt jótékonyan hat bélflóránkra, különösen, ha szervezetünk antibiotikum-kezelésen esett át, vagy erősebb fizikai megterhelés ért minket.
Fotók: Europress
Forrás: HáziPatika
Fotók: Europress
Forrás: HáziPatika