Ajánld ismerőseidnek!
A Cerebral Cortex című szaklap online kiadásában ismertetett kutatás során az egyetem tudósai rájöttek, hogy az egymáshoz hasonló emberek esetében agyunk az intuitív, szenzoros-motoros régió segítségével hozza létre az empátia érzését, míg különböző embereknél inkább a racionális döntésekért felelős régió a domináns.
A kísérlet során a kutatók kezeket, lábakat és szájakat mozgás közben bemutató videókat mutattak egy végtagok nélkül született nőnek és 13 egészséges önkéntesnek.
A kísérletben részt vevőknek ezen kívül olyan bejátszásokat is mutattak, amelyeken injekciókat adtak be más embereknek. A videók megtekintése közben a tudósok agyi vizsgálatok segítségével kísérték figyelemmel az agyműködést, majd az erősen aktív területek elkülönítésével határozták meg az empátia forrását.
A végtagok nélkül született nő esetében megfigyelhető volt, hogy a szenzoros-motoros régió aktivizálódott annak ellenére, hogy a nő a videókon látható feladatokat nem tudta elvégezni, legalábbis nem úgy, mint az egészséges végtagokkal rendelkezők.
A számára teljesen lehetetlen feladatok esetében azonban a logikus gondolkodásért felelős agyi terület vált dominánssá.
"Ebben az esetben az intuitív és racionális régiók együtt hozták létre az empátia érzését - nyilatkozta Lisa Aziz-Zadeh, az egyetem segédprofesszora - Ez egy teljesen automatikus folyamat, ami minden embernél egyaránt működik."
Forrás: Életmód
 |
Az odafigyelés nem kor- és helyzetfüggő, mégis hajlamosak vagyunk róla elfeledkezni, miközben a saját problémáink burkában szorongunk. De miért van gondunk az empátiával?
„Ha odafigyelünk másokra és törődünk velük, hosszú távon elégedettek leszünk. Ha megfeledkezünk róluk, és kizárólag a saját jólétünk megteremtésén fáradozunk, azzal viszont csak rövid életű elégedettséghez juthatunk” – hirdette a Dalai Láma budapesti beszédében.
A legújabb kutatások szerint agyunk komoly és nehéz munkát végez azért, hogy átélhessük, milyen lenne valaki másnak a helyében lennünk.
Agyunk természeténél fogva empátiára törekszik, még azok esetében is, akik fizikailag jelentősen különböznek tőlünk - állítják a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói. Ehhez azonban két külön agyi régió együttes működésére van szükség.
„Ha odafigyelünk másokra és törődünk velük, hosszú távon elégedettek leszünk. Ha megfeledkezünk róluk, és kizárólag a saját jólétünk megteremtésén fáradozunk, azzal viszont csak rövid életű elégedettséghez juthatunk” – hirdette a Dalai Láma budapesti beszédében.
A legújabb kutatások szerint agyunk komoly és nehéz munkát végez azért, hogy átélhessük, milyen lenne valaki másnak a helyében lennünk.
Agyunk természeténél fogva empátiára törekszik, még azok esetében is, akik fizikailag jelentősen különböznek tőlünk - állítják a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói. Ehhez azonban két külön agyi régió együttes működésére van szükség.
A Cerebral Cortex című szaklap online kiadásában ismertetett kutatás során az egyetem tudósai rájöttek, hogy az egymáshoz hasonló emberek esetében agyunk az intuitív, szenzoros-motoros régió segítségével hozza létre az empátia érzését, míg különböző embereknél inkább a racionális döntésekért felelős régió a domináns.
A kísérlet során a kutatók kezeket, lábakat és szájakat mozgás közben bemutató videókat mutattak egy végtagok nélkül született nőnek és 13 egészséges önkéntesnek.
A kísérletben részt vevőknek ezen kívül olyan bejátszásokat is mutattak, amelyeken injekciókat adtak be más embereknek. A videók megtekintése közben a tudósok agyi vizsgálatok segítségével kísérték figyelemmel az agyműködést, majd az erősen aktív területek elkülönítésével határozták meg az empátia forrását.
A végtagok nélkül született nő esetében megfigyelhető volt, hogy a szenzoros-motoros régió aktivizálódott annak ellenére, hogy a nő a videókon látható feladatokat nem tudta elvégezni, legalábbis nem úgy, mint az egészséges végtagokkal rendelkezők.
A számára teljesen lehetetlen feladatok esetében azonban a logikus gondolkodásért felelős agyi terület vált dominánssá.
"Ebben az esetben az intuitív és racionális régiók együtt hozták létre az empátia érzését - nyilatkozta Lisa Aziz-Zadeh, az egyetem segédprofesszora - Ez egy teljesen automatikus folyamat, ami minden embernél egyaránt működik."
Páli Patrícia pszichológus szerint; aki nem találja a saját lelki egyensúlyát, húz egy falat maga köré. Nem engedi be mások érzéseit, történeteit, mert akkor egyrészt lehet, hogy megérintené egy-egy probléma, másrészt a saját „baját” is megkérdőjelezhetné.
– A ma emberének óriási az igénye a megértésre – keresi is mindenfelé. Ellenben főleg a fast food-megoldásokra vevő: ne legyen túl radikális, ne is nagyon kelljen emészteni, de csússzon könnyen, és nézzen ki jól. Sokan a legegyszerűbb konfliktusokat sem tudják megoldani, mert együttműködési kedv kellene hozzá, de arra, hogy magukba nézzenek, és a saját érzelmeikkel tisztába kerülve nyitottá váljanak másokéra is, sajnálják az energiát.
– A ma emberének óriási az igénye a megértésre – keresi is mindenfelé. Ellenben főleg a fast food-megoldásokra vevő: ne legyen túl radikális, ne is nagyon kelljen emészteni, de csússzon könnyen, és nézzen ki jól. Sokan a legegyszerűbb konfliktusokat sem tudják megoldani, mert együttműködési kedv kellene hozzá, de arra, hogy magukba nézzenek, és a saját érzelmeikkel tisztába kerülve nyitottá váljanak másokéra is, sajnálják az energiát.
Forrás: Életmód