Autistic Pride Day

Ma az Autista büszkeség nemzetközi napja (Autistic Pride Day) van.

Az Autista büszkeség nemzetközi napja egy nemzetközi emléknap, melyet az ENSZ 2007. évi határozatával jelölt ki, június 18-ra. Célja, hogy felhívja az emberek figyelmét autizmussal élők helyzetére.

Ehhez kapcsolódóan terjedt el később a Ragyogjon kéken nemzetközi kampány, melynek keretében világszerte több ezer emblematikus épület öltözik kékbe, ezzel tisztelegve az autisták és családjaik előtt. A kezdeményezés egyik fő üzenete, hogy a társadalom befogadóbb legyen, és ne rekessze ki az autizmussal élő embereket. Ezen a napon többek között a Niagara-vízesés vagy az Empire State Building is kék színnel van megvilágítva.

„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak..." (Az Autizmus Alapítvány megfogalmazásai alapján)

Az autizmus klinikai képe sokféle lehet, a jellegzetes tünetek közül bármelyik hiányozhat, a viselkedésben megmutatkozó fő tünetek azonban, amelyek a diagnózis alapjául is szolgálnak, azonos funkció-területen jelentkeznek.

Valószínűleg típusos esetben az állapot veleszületett, de értékelhető tüneteket csak 1,5 éves kor után találunk, mert ekkor jelennének meg a normális fejlődés során az autizmusban érintett és mai módszereinkkel már vizsgálható funkciók.

Kisgyermekkorban a beszéd fejlődésének zavara (olykor visszafejlődés), magány szeretete, szűk körű érdeklődés, amely ebben a korban főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul, a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás), illetve a szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése) a jellemzőek.

Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető fogyatékossága (nem teremt vagy kezdeményez kapcsolatot, a szülőkkel is csak szükségletei kielégítésére, a tárakat figyelmen kívül hagyhatja, átgázol rajtuk, fél tőlük, agresszív, idegenekkel gátlástalanul elfogadó vagy kedves, a veszélyeket nem ismeri fel, stb.).

A környező világ megismerésének zavara, a kommunikáció lehetetlenségét is okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen, vásárlás közben, közlekedés során, várakozáskor.

Jobb értelmű gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés már nem szenzoros ingerekre irányul, hanem szociális tartalommal nem bíró, vagy funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra, érdeklődési körökre: pl. térképek, közlekedés, járművek, országok és fővárosok, lakcímek, és gyakori a zene szeretet.

A tünetekből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összeset, és súlyosságuk is igen változó lehet. A régebben abszolút diagnosztikus kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autizmussal élőknél fordul elő. (A jellemző tünet a szemkontaktus gyenge, a szociális funkció szempontjából fogyatékos használata, pl. bámulás).

A diagnózis a gyakorlatban a lehetséges 18 hónapos kornál általában jóval később születik meg, az ellátó rendszer és a szakemberképzés hiányosságai miatt. Az iskoláskorig vagy még tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válik, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka az autizmussal élő fiatalok esetében benyúlik a felnőttkorba, így sohasem túl késő a fejlesztést elkezdeni.

Az autizmus egyik legmegérthetőbb, legmeghatóbb ábrázolása;

 az Esőember (Rain Man) 

egy 1988-ban készült amerikai filmdráma, Barry Levinson rendezésében Tom Cruise és Dustin Hoffman főszereplésével. A film 4 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film díját.

Mit is akartam...?

Mindannyian álltunk már a konyha közepén azon tűnődve, miért is jöttünk ide, mint ahogy valószínűleg az is mindenkivel előfordult már, hogy nem találta a lakáskulcsát, a szemüvegét vagy hirtelen nem jutott eszébe egy volt kollégájának a neve.
Az életkor előrehaladtával különösen gyakori panasz a feledékenység: az ember elkezd mesélni egy történetet, majd rájön, hogy voltaképpen nem is emlékszik a kulcsszereplők vagy a helyszín nevére. Fontos, hogy különbséget tegyünk a korral járó normál memóriavesztés és az orvosi figyelmet érdemlő állapotok között. Az idős korral együtt járó feledékenység ugyanis nem feltétlenül a szellemi  hanyatlás jele, de az is lehet.

A memória zavara

Számtalan oka lehet annak, ha az ember feledékenynek érzi magát. Lehet, hogy nem is a memóriájával, hanem inkább a koncentrálóképességével van a baj. Ilyenkor nem arról van szó, hogy elfelejtjük a dolgokat, hanem arról, hogy már eleve meg sem jegyeztük őket. 

Több testi betegség és lelki zavar is okozhat feledékenységet, memóriavesztést: ilyenek például a depresszió, a szorongás, egyes idegrendszeri fertőző betegségek, vitaminhiány, vagy éppen pajzsmirígy-betegségek. Emellett gyógyszerek és élvezeti szerek mellékhatásaként is gyakran lép fel memóriazavar. Például a nyugtató gyógyszerek egy része, valamint a rendszeres alkoholfogyasztás kísérőjelensége lehet a feledékenység.

A fentiek mellett feledékenységet gyakran tapasztalunk egyébként egészséges idős személyeknél, de a memóriazavar lehet időskori szellemi hanyatlás tünete is.

Normál időskori feledékenység

Az évek előrehaladtával a legtöbb ember egyre elégedetlenebb a memóriájával, és ennek részben objektív oka van. Normál, korral járó memóriavesztésnek nevezi az orvostudomány azt a jelenséget, amikor egyébként teljesen egészséges idős emberek feledékenységről panaszkodnak. Ezt a kellemetlen, de valójában többnyire ártalmatlan jelenséget fontos elkülöníteni a valódi szellemi hanyatlástól.

A normál időskori feledékenység az élmények, események tárolásáért felelős memóriát érinti leginkább, vagyis a velünk történtek esnek ki a fejünkből. Régi megfigyelés, hogy gyakran a közeli emlékek vesznek el inkább, míg a régmúlt élményei sokáig érintetlenül megmaradnak: nem igazán emlékszünk a múlt havi születésnapi ünnepségre, ugyanakkor pontosan fel tudjuk idézni a szalagavatónkat. Romlik a rövid távú memória is: nehezebben tudunk újonnan hallott információkat rövid időre észben tartani, ezért megtanulni is nehezebb azokat. Azaz romlik az a képességünk, hogy új eseményeket, új adatokat jegyezzünk meg. Az adatok tárolásáért felelős rendszer sok esetben érintetlen lehet, mi több, egyes részei, például a szókincsünk akár még javulhat is az életkor előrehaladtával. A mozgásos készségek megőrzéséért felelős procedurális memória a leginkább ellenálló az időskori zavarokkal szemben, gyakran még súlyos szellemi hanyatlás esetén is ép maradhat.

Az időskori memóriavesztés okai még a kutatók számára sem teljesen egyértelműek. Elképzelhető, hogy olyan jelenségek is közrejátszanak benne, amelyek viszonylag könnyen elkerülhetőek. Egyes szakemberek szerint például legalábbis részben arról van szó, hogy a rendszer „berozsdásodik”, mivel keveset használjuk: az átlagember a diploma vagy más végzettség megszerzését követően már keveset tanul, nem terheli a memóriarendszereit, ezért azok, mint a nem használt izomzat, elsorvadnak. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy agyunk rendszeres tornáztatása elodázza az időskori feledékenységet.

 

Amikor már betegség a feledékenység

Általában nem a szellemi hanyatlás jele, ha az ember nem találja a kulcsát vagy nem ugrik be valakinek a neve. A korral járó memóriavesztés és a szellemi hanyatlás közti fő különbség, hogy az utóbbi lényegesen befolyásolja az ember napi teendőit és megakadályozza mindennapi életében. Egy anekdota szerint egy ismert agykutatótól származik az a mondás, miszerint ha nem találja az ember a kocsikulcsát, az csupán a normál feledékenység jele, de ha megtalálja, csak éppen nem tudja, mire való, akkor már valószínűbb a szellemi hanyatlás, azaz a demencia.

A szellemi hanyatlás jele lehet, ha az ember képtelen olyan, mindennapi tevékenységek kivitelezésére, mint a bevásárlás, felöltözés, elmosogatás, vagyis nem emlékszik, hogyan kell olyan dolgokat elvégezni, amit már számtalanszor megtett. Különös módon az is jó jel, ha az ember fel tud idézni olyan eseteket, amikor nem jutott eszébe valami. Ugyanakkor betegség jele lehet, ha eltévedünk olyan, ismerős területen, ahol korábban biztonsággal tájékozódtunk; ha napi rendszerességgel nem jutnak eszünkbe szavak, vagy nem a megfelelő szót használjuk egy-egy beszélgetés során. A demencia jele lehet, ha az ember képtelen végigvinni egy beszélgetést, esetleg „elfelejt” viselkedni, azaz nem tudja, adott szituációkban mi a megszokott viselkedés, például nem köszön.

Mit tehetünk?

A memóriánk olyan, mint az izmaink: edzésben tartva működnek igazán jól, és ha nem használjuk őket, elsorvadnak. A nyelvtanulással különösen jó eredményeket lehet elérni, de akár az olvasás, rejtvényfejtés, versek tanulása, illetve bármilyen új készség elsajátítása ide tartozik. A tapasztalat szerint azok a tevékenységek igazán hatékonyak, amelyeket élvezünk is, nem csak kötelességből csinálunk. Emellett figyeljünk oda magunkra és egymásra, és ha bizonytalanok vagyunk, bátran forduljunk orvoshoz: az idejében diagnosztizált időskori szellemi hanyatlás ugyanis a megfelelő gyógyszeres kezeléssel lassítható.

Forrás: Demencia-info

Riasztó tünet, szívritmuszavar

Ajánld ismerőseidnek! 

Vannak, akik nagyon ijesztőnek érzik a szívritmuszavart (arrhythmia), mások nem is érzékelik. A tünetek ugyanis nagyon változatosak és eltérőek lehetnek. Ha a szívfrekvencia 100/percnél magasabb, tachycardiáról, ha 60/percnél alacsonyabb, bradycardiáról beszélünk.
Olvasd át a legjellemzőbb tüneteket;
 

Tachycardia esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:

• A szív kalapál, a pulzus nagyon gyors, lehet rendszeres vagy rendszertelen, ez a tünet pitvari fibrillációra vagy Wolff-Parkinson-White (WPW) szindrómára is utalhat. 
• A szív rendszertelenül ver, ami olyan érzést kelt, mint egy tompa koppanás, mintha a szív „megbotlana”.  Szédülés, bizonytalanságérzet, ami többnyire vérnyomásesés következménye, mivel a szív nem pumpálja hatékonyan a vért. 
• Teljesítőképesség romlása: a szív nem megfelelő működése miatt az érintettek kevésbé terhelhetők.
• Félelem és idegesség: sok embert megijeszt maga a szívritmuszavar, a szívvel kapcsolatos furcsa és kellemetlen érzetek.
• Mellkasi fájdalom: a gyorsan verő szívnek több oxigénre van szüksége, emiatt akár szívtáji szorító fájdalom (angina pectoris) is kialakulhat.
• Légszomj: az angina pectoris jele lehet.
• Eszméletvesztés: ha a szív extrém gyorsan ver, előfordulhat, hogy a vérkeringés leáll. Ez az állapot külső segítség nélkül életveszélyes.
• Néhány esetben az érintettek a szívritmuszavar következtében nagy mennyiségű vizeletet ürítenek.

Bradycardiához az alábbi tünetek társulhatnak:

• Szédülés, bizonytalanságérzet, mely a szív túl lassú működéséből következő vérnyomásesés eredménye.
• A teherbírás csökkenése.
• Idegesség, félelem A pulzus kihagy: az atriovetrikuláris (AV) blokk miatt az impulzus nem továbbítódik megfelelően a szívben.
• Látászavarok, a páciens fekete lebegő pontokat láthat, ahogy a tachycardiánál, itt is a vérnyomásesés következtében.
• A túl lassú szívverés eszméletvesztést is okozhat.

Mikor fordulj feltétlenül orvoshoz?
Ha panaszaid vannak, tanácsos felkeresni egy orvost. Ha valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenvedsz, panaszaiddal mindenképp fordulj orvoshoz.
A szívritmuszavarok egészséges embereknél sok esetben ártalmatlanok, ezt azonban csak egy orvos állapíthatja meg. Súlyos esetben viszont akár embólia kialakulásához is vezethetnek, ami növeli a stroke veszélyét.

Forrás: Webbeteg

Pánikolunk...

Lehet, hogy már Neked is volt pánikrohamod, csak nem tudsz róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások megpróbálják elfelejteni a történteket és ezért nem jönnek rá, hogy pánikrohamuk volt.

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún. poszt-traumatikus stressz szindróma. A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre, hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk (pl. szívinfarktust kaptak), mások azzal a hellyel, illetve azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett.
A pánikroham valóban mutathat valamennyi kapcsolatot helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat: egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen, sőt akár álmából is felébresztheti a pánikbeteget. Nőnél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfinál.

Bár a pánikrohamokat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Számos kezelési mód létezik, melyek két fő csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia, amelyek kombinálhatók egymással.

A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. Sokféle formában jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát. 

Az alábbi tünetek jellemzőek:

• intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;
• menekülési késztetés;
• kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
• légszomj (a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad);
• a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből;
• szapora szívverés;
• kipirulás;
• izzadás;
• reszketés, hidegrázás;
• szédülés;
• émelygés;
• hőhullámok;
• görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
• fejfájás;
• gyengeség;
• gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.

A pánikbetegség könnyen összetéveszthető néhány teljesen más eredetű betegséggel, például kezdődő szívinfarktussal, egyes hormonális betegségekkel, amelyekben hirtelen nagy mennyiségű hormon jut a vérbe, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket.Azok a betegek, akiknek pánikrohamai vannak, gyakran más pszichés betegségekben is érintettek, mint például a depresszió, az egyes helyektől (pl. nagy, nyílt tér, bevásárlóközpont) való irtózás (agorafóbia), az idegen vagy túl nagy társaságtól való félelem (szociális fóbia).

Mikor fordulj orvoshoz?
Lehet, hogy pánikbetegséged van, ha egynél több pánikrohamot éltél át. Jellemző az is, ha egy pánikroham után hetekig azon aggódsz, hogy újabb pánikroham tör Rád.
A pánikbeteg gyakran új szokásokat vesz fel, pl. elkerül olyan helyeket, ahol korábban pánikrohama volt, ez súlyosabb esetben agorafóbiává fejlődik. Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer-, illetve kábítószer-függőség alakulhat ki, továbbá gyakoribb az öngyilkossági kísérlet is.
Mivel a pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget és veszélyeztetheti a beteg életkilátásait, feltétlenül fordulj orvoshoz, ha észleled a fenti tüneteket.

(Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta)

Forrás: Webbeteg

Magas vérnyomásra parmezán

Ajánld ismerőseidnek! 

A mediterrán diétáról eddig is tudtuk, hogy számos rendkívül pozitív hatása van az egészségre, de most egyik legfontosabb eleméről, az egyik legfontosabb olasz kemény sajtról is kiderült, hogy szinte gyógyító hatású.
A kutatást Piacenza város katolikus egyetemének Guglielmo de Saliceto nevű kórházának Magasvérnyomás-osztályán végezték el.
Harminc felnőttet vizsgáltak két hónapon keresztül két csoportban. Az egyik csoport tagjai mindennap elfogyasztottak 28 gramm sajtot, míg a többieknek placebo hatású sajtutánzatot adtak.

A sajtot fogyasztók körében jelentős mértékű vérnyomáscsökkenést tapasztaltak, miközben a súlyuk és a vércukorszintjük nem változott.A hatás hasonló volt a magas vérnyomás ellen gyógyszerekhez - mondta Giuseppe Crippa, a kutatás vezetője. Doktor Crippa szerint a parmezán típusú sajtok rendszeres fogyasztása az egészséges életmód és étkezés részeként jelentős vérnyomáscsökkenést eredményezhet. A kutatók szerint a Padano sajtban speciális tripeptid található, melynek hasonló vérnyomáscsökkentő hatása van, mint az angol nevéből alkotott betűszóval ACE-gátlónak nevezett tablettának.

Azt pedig már csak úgy "mellékesen" tesszük hozzá, hogy a parmezán ezenkívül rendkívül jó kalciumforrás is és a tejérzékenyek egy része is fogyaszthatja, mivel laktózmentesnek minősül – tehát mindenki egyen több parmezánt!

Forrás: Táfelspicc

Te betartod?

Ajánld ismerőseidnek! 

Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe, illetve nagyon fontos az adagolás módjának szakszerű meghatározása is: az orvos által előírt alkalmakkor, a megadott mennyiséget a megadott módon kell bevenni. Az orvos a készítmény rendelése előtt mindig mérlegeli a becsült kockázat és várható haszon arányát, ennek megfelelően írja fel az orvosságot.
Mint minden, a szervezetbe való külső beavatkozás, a gyógyszerszedés is rejt magában veszélyeket (mellékhatások, allergiás reakciók), ám ha a gyógyulás megkívánja, a legkisebb hatásos adagban alkalmazva ezek a veszélyek csökkenthetők.
Amennyiben nem követjük az orvos utasításait, az könnyen a terápia kudarcát jelentheti, akár még egészségünket is károsíthatjuk. Sajnos gyakran találkozni olyan betegekkel, akik az adekvát terápiás javaslat ellenére sem gyógyulnak megfelelő mértékben: esetükben gyakran a gyógyszerszedés nem megfelelő módja deríthető ki.
Megkülönböztetünk külsőleg és belsőleg alkalmazandó gyógyszerformákat. A külsőleg alkalmazandók legtöbbször hintőporok, rázókeverékek, olajok, krémek, kenőcsök, cseppek (pl. szemcsepp), különböző folyadékok.

A belsőleg alkalmazandó gyógyszerek
lehetnek teakeverékek, porok, pilulák (golyócska alakú gyógyszerek), cseppek, különböző folyadékok, kúpok (végbél- és hüvelykúpok), tabletták és kapszulák. A parenterálisan adható készítmények injekciók vagy infúziók, melyek beadása legtöbbször orvosi segítséggel történik (kivétel a betegek által is elsajátítható véralvadásgátló vagy inzulin kezelések). A tapaszok is népszerű formái az egyes gyógyszereknek, egyszerű alkalmazhatóságuk és állandó gyógyszerkibocsátásuk miatt. Nagyon fontos, hogy a külsőleg alkalmazandó gyógyszereket ne nyeljük le, mert úgy nem fejtik ki gyógyhatásukat, rosszabb esetben akár mérgezőek is lehetnek. A belsőleg alkalmazandó készítményeket pedig csak abban a dózisban szedjük, amelyben az orvos rendelte.

Külsőleg és belsőleg ható gyógyszerek
A külsőleges szerek az alkalmazás helyén fejtik ki hatásukat, a belsőleg fogyasztandók a szervezetben felszívódva jutnak a hatás helyére vagy változatlan, vagy kémiailag átalakult formában.
A szájon át szedendő (per os) készítmények és a kúpok közt a különbség, hogy a kúpok vagy helyi hatást fejtenek ki (pl. elpusztítják a hüvelyben megtelepedett kórokozó gombákat, vagy a végbélkúpok egyes formái székrekedés esetén elősegítik a széklet távozását) vagy a nyálkahártyáról felszívódva a szervezet távoli helyein fejtik ki hatásukat. A kúpok ugyanakkor kikerülik a gyomor-bélrendszer felső traktusát, így a máj keringési rendszerét is.
Általánosan (azaz nem helyileg) ható végbélkúpokat alkalmazunk kisgyermekek esetében, akik a gyógyszerek egyéb formáit azok rossz íze miatt nem fogyasztják el, vagy betegségük egyébként ezt a módszert kívánja meg. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél akkor előnyös a végbélkúpok használata, ha a szájon át történő gyógyszerbevitel akadályozott (pl. mandulaműtét, hányás, nyelőcső-károsodás, stb.) vagy a gyomor és a máj keringési rendszerének kikerülése szükséges (pl. gyomorfekély, májbetegségek esetén).
A per os gyógyszerek a gyomor-bél huzam különböző részeiről szívódnak fel: egyesek a gyomorból, a többség a vékonybélből, míg egy gyógyszercsoport hányad a vastagbélből. Innen a gyógyszerek az ún. portális keringésbe kerülnek, amely a máj keringési rendszerének felel meg. A felszívódást követi a gyógyszerek eloszlása a szervezetben, a többség ezzel a mozzanattal kerül a terápiás helyre. A gyógyszeranyagcsere végső lépése az elimináció, vagyis az a folyamat, amelynek következtében a gyógyszer mennyisége a szervezetben lecsökken. Ez lehet változatlan formában való kiürülés (pl. a penicillin esetében).
Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni, mert így fejtik ki leghatékonyabban hatásukat! Egyes készítményeknél fontos szempont, hogy étkezés előtt, közben vagy után kell bevenni, mert az étkezés befolyásolja a gyógyszer felszívódását.
Több gyógyszer együttes szedésénél módosulhatnak a mellékhatások és olyan tüneteket is okozhatnak, amelyeket külön-külön nem okoznak
Sok esetben viszont a gyógyszer hatóanyagának kémiai átalakulása szükséges ahhoz, hogy az a szervezetből ki tudjon ürülni. Ez az átalakulás rendszerint a májban következik be. Végül a gyógyszerek egyrészt a máj közvetítésével az epébe kerülnek, mely a bélrendszeren keresztül a széklettel távozik; másrészt a vérárammal eljutnak a vesékbe, ahol kiválasztódnak és a vizelettel ürülnek.

Tartsd be az adagolást!
Az eliminációs idő a gyógyszeradagok elosztásával kapcsolatban nagyon fontos. Mivel a gyógyszerek plazmaszintje a kiürülési idő függvényében csökken, lényeges, hogy az előírt időben vegyük be a gyógyszert. Ha például egy tabletta kimarad, a gyógyszer szintje a szervezetben olyannyira lecsökkenhet, hogy a már elért hatások visszafejlődnek, a betegség újra fellobbanhat, a kórokozók (pl. antibiotikum esetében) pedig újra szaporodásnak indulhatnak, s ebben az esetben nő a gyógyszer-rezisztencia esélye is.
Az előírtnál gyakoribb vagy nagyobb adagok sem célravezetőek, a gyógyulás folyamatát nem gyorsítják: jobb esetben csak a költségeink nőnek, rosszabb esetben a gyógyszer idő előtt elfogy, holott az előírt ideig tartó kezelés a gyógyulás alapfeltétele. A nagy adagok bevétele mérgezést és további súlyos egészségkárosodást okozhat. A fenti folyamatok mind szükségesek ahhoz, hogy a gyógyszerek kifejthessék kívánatos biológiai hatásukat. Ugyanakkor számos hatás befolyásolja a gyógyszerhatás kialakulását, a fenti tényezők módosításán keresztül. Így nem nehéz belátni, hogy az orvosi utasításokat be kell tartani, ha azt szeretnénk, hogy az előírt terápia sikeres legyen. Tehát figyeljünk oda, hogy bizonyos gyógyszerek nem vehetők be egy időben, számos készítmény alkalmazása mellett életmódbeli módosítások szükségesek, sok esetben az alkohol fogyasztása tilos, stb.
A felsoroltak csak kiragadott példák annak szemléltetésére, hogy miért nagyon fontos a gyógyszerszedésre vonatkozó utasítások betartása. Emellett kezelőorvosunk tudta nélkül ne szedjünk más készítményeket rendszeresen, azoknak alkalmazását orvosunkkal mindig beszéljük meg!

Forrás:

webbeteg

Láz ellen is a gyógynövények erejével

Bármikor elkaphat bennünket egy makacs megbetegedés, amely a magas láz miatt napokig ágyba kényszeríthet. 

A pihenés és a sok folyadék fogyasztása ilyenkor sokat segíthet, de érdemes a kezelést gyógynövényekkel is kiegészíteni.

Ha makacs betegséggel állunk szemben, a magas lázat bizony nem egyszerű leküzdeni. 

Sokszor még a legjobb lázcsillapítók sem tudnak segíteni, ezért kénytelen vagyunk egyéb alternatív módszereket is kipróbálni. 

Valaki a vizes borogatásra vagy a hideg zuhanyra esküszik, más a pihenésre, és a bőséges folyadékfogyasztás is szerepel a listán. 

Érdemes azonban a gyógynövények háza táján is körbenézni kicsit, igazi gyöngyszemekre lelhetünk. 

Magas láz esetén az alábbi növények hozhatnak gyógyulást.

Kamilla

A kamilla (orvosis székfű) a legtöbb háztartásban megtalálható, általános fájdalom- és gyulladáscsökkentő, éppen ezért alkalmazható biztonsággal láz esetén is. Nyugtató hatása miatt szintén sokat segíthet a fáradt, legyengült szervezetnek, és jó közértet teremt. Nyugodt szívvel adható gyermekeknek is. Napközben 2-3 csésze teát fogyasszunk belőle, de a kamillás borogatás is hatékony lehet.

Acsalapu

Az acsalaput a nagy pestisjárványok idején igen nagy hatékonysággal alkalmazták. Gyökere erős lázcsillapító hatású, ennek teáját érdemes láz esetén fogyasztani. Napközben 1-2 csészével kortyolgassunk el belőle.

Palástfű

A cickafarkhoz hasonlóan elsősorban a nők gyógynövényének tartják, hiszen a legtöbb női probléma esetén hatásosan alkalmazható, de seb okozta láz esetén is hasznát vehetjük. Teájához egy púpozott teáskanál füvet negyed liter vízzel leforrázzunk, rövid ideig állni hagyjuk, majd lassanként elkortyolgatjuk.

Svédkeserű

Maria Treben, a híres gyógyfüvesasszony a svéd keserűt is ajánlja láz esetére. Az általa kifejlesztett keserű tartalmaz aloét, mirhát, sáfrányt, szennalevelet, kámfort, rebarbara- és kurkumagyökeret, Theriak veneziant, bábakalácsgyökeret, angyalgyökeret és mannát. Gabonapálinkával felöntve, hosszabb ideig is eltartható. Svédkeserűt a patikákban, gyógynövényboltok ma is lehet vásárolni, érdemes ezzel is próbálkozni.

Ne feledjük!

A gyógynövények alkalmazása egy-egy betegség esetén mindig csak kúraszerűen történhet. Betegség és láz esetén érdemes gyógynövényüzletekben és patikákban beszerezni a szükséges növényt, ott ugyanis szakszerű felvilágosítást is kaphatunk felhasználásáról. Ha ezzel mégsem élnénk, mindenképpen olvassuk el és tartsuk be a mellékelt alkalmazási útmutatót.

Forrás: HáziPatika  

A rákos betegségnek is vannak előjelei

>

Magyarországon évente 30 ezren halnak meg daganatos betegségekben, az áldozatok negyede 65 évnél fiatalabb.

„Tévhit, hogy a ráknak nincsenek előjelei, tünetei” – hívja fel a figyelmet dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. A professzor szerint nyolc olyan gyanús tünet van, amelyekkel, ha rövid időn belül nem múlnak el, orvoshoz kell fordulni, ugyanis egyértelműen betegségre utalnak, bár nem feltétlenül daganatos betegségre.

A nyolc tünet a következő:

1. indokolatlan fogyás,
2. nyelési nehézségek,
3. duzzanat a mellben vagy más testrészeken,
4. nem gyógyuló seb, fekély,
5. anyajegyen, szemölcsön látható változások, székeléssel és vizeléssel kapcsolatos változások,
6. nem múló köhögés, rekedtség láz nélkül,
7. vérzés szokatlan helyen és időben, valamint
8. váladékfolyás.

A tünetek időbeni felismeréséhez fontos az önvizsgálat is: 45 év alatt például tapintással felfedezhető a mellben vagy a herékben lévő elváltozás, valamint a szájüregi daganatok jó része is önellenőrzéssel felfedezhető lenne.

A felismerést segítik a rendszeres szűrővizsgálatok is. Az Európai rákellenes kódex az alábbi szűrővizsgálatokat ajánlja:

• 25–65 év közötti nők háromévente vegyenek részt nőgyógyászati rákszűrésen;
• 45–65 év közötti nők kétévente vegyenek részt mammográfiás mellrákszűrésen;
• 50–70 év közöttiek vegyenek részt vastagbélrák szűrésen;
• 50 év feletti férfiak gondoljanak a prosztatájuk egészségére;
• továbbá kívánatos, hogy 50 év felett mindenki vegyen részt rendszeresen általános orvosi vizsgálaton.

Forrás: Origo

"Az üde, finom illatú borsmenta"

Már az ókorban felismerték a mentalevél emésztés- és étvágyjavító jótékony hatását. Később alkalmazták gyomor-, epe-, bélbántalmak ellen, de a borsmenta csökkenti a hányingert is. 

Bizonyítottan jó szélhajtó, görcsoldó, idegnyugtató, fejfájás-csillapító, fertőtlenítő, vértisztító, és hatásos a légúti megbetegedések kezelésében. A menstruációs zavarok ellen is alkalmazzák. 

Illóolaját hűtőkenőcsökben, rázókeverékekben viszketés mérséklésére használják. 

A korpás haj sokak életét megkeseríti, pedig akár természetes módszerekkel is orvosolhatjuk. Áztassunk be egy marék mentalevelet forró vízbe, majd hagyd állni legalább 3 óráig. Miután kellőképp kiázott és kihűlt, szűrd le és hajmosást követően öblítsd le vele hajadat. 

Ezt a módszert alkalmazzuk hetente egyszer, de akár minden hajmosásnál is, hiszen a menta nyugtatja a fejbőrt, frissít, megszünteti a viszketést és megszabadít a korpáktól. 

Tea készítése: Két teáskanálnyi szárított borsmentát forrázzunk le 1 csészényi forró vízzel, majd 5-7 perc után szűrjük le. 

Tinktúra: Öt evőkanál borsmentára öntsünk 100 ml pálinkát, és hagyjuk meleg helyen állni két hétig, majd szűrjük le. Sötét, légmentesen záródó üvegben tároljuk. Fejfájás esetén kenjük be vele a halántékot. 

Inhaláció: Tegyünk egy tálba 3 teáskanálnyi szárított borsmentát, és öntsünk rá forró vizet. Hajoljunk fölé, takarjuk be fejünket törülközővel, majd 10 percig inhaláljunk. Kiválóan alkalmazható légúti fertőzések esetén, valamint az eldugult orr járatainak tisztítására. 

Fűszerként: Levelét salátákba, desszertekbe keverhetjük, frissítő italokat, koktélokat ízesíthetünk vele.

Illóolajával fejfájás esetén dörzsöljük be vele halántékunkat. 
Illóolaját a kozmetika-, illatszer-, gyógyszer- és élelmiszeripar alkalmazza fogkrémek, samponok, rágógumik gyártásánál. 

Borsmenta illóolajat vásárolhatsz nálunk is:

http://aromaterapia.bodico.hu

Érdekességek a borsmentáról:

• A görög mitológia szerint Pluto, az alvilág istene beleszeretett a gyönyörű nimfába, Minthébe. Pluto féltékeny felesége azonban Minthét növénnyé változtatta, amit már Pluto sem tudott megakadályozni, de a növényt finom illattal ruházta fel, és a nimfáról nevezte el. 
• Az ókori görög a lucullusi lakomák után mentaágakat rágcsáltak, hogy így serkentsék az emésztést. 
• Teája mindennapi fogyasztásra alkalmas, kiváló üdítőital. 
• Ha a borsmentára érzékenyen reagál a gyomor, tegyünk hozzá kamillavirágzatot. 

Források: HáziPatika,  NaturaGyógynövény