Vitaminbomba az éles látásért

A vitaminok igencsak illékony, sérülékeny elemek, melyek hő, fény hatására könnyen lebomlanak. Ezért a vitaminok fogyasztásának hatékony, és nem mellesleg kellemes módja, ha gyümölcs- vagy zöldségleveket készítünk. A tápanyagok tökéletesen megmaradnak a frissen facsart levekben, ám nagyon fontos, hogy mindig frissen készítve fogyasszuk őket.

Vitaminszükségletünk nem mindig azonos, vannak helyzetek, amelyekben egy-egy vitamin, nyomelem fogyasztásának kiemelt szerepe van.  

Sokan állítják, hogy a sárgarépa fogyasztásával javul a látás. Bizonyos esetekben ez igaz, a sárgarépa ugyanis kitűnő forrása a béta-karotinnak, ami az A-vitamin "elő-anyaga". Ha a szervezet nélkülözi a A-vitamint, az farkasvaksághoz vezethet. Normális látású emberek a félhomályban még tűrhetően ki tudják venni a tárgyak körvonalait. Ezt, a szemben termelődő látóbíbor nevű anyag teszi lehetővé. A farkasvakság egyik oka lehet, hogy a fény- és színérzékelő receptorok működéséhez szükséges A-vitamin nincs jelen, így a szem nem termel látóbíbort. Vannak a farkasvakságnak enyhe formái is, ilyenkor a beteg csak rosszabbul lát a szürkületben, mint egészséges társai. Segíthet a sárgarépa!

„Sasszem" ivólé

Hozzávalók:

2 sárgarépa

l narancs

1 savanykás alma

Daraboljuk össze a hozzávalókat és tegyük gyümölcscentrifugába. Frissen fogyasszuk.

Bőségesen tartalmaz A-vitamint, ezen kívül C-, B1- és B6-vitamin található benne, valamint kisebb mennyiségben folsav, kálium és kalcium. Az alma egy különleges anyagot, pektint tartalmaz, ami a vastagbélrák megelőzésében játszik fontos szerepet.

Látásjavító zöld-koktél

Hozzávalók:

egy marék zsenge spenót

2 db sárgarépa

4 db paradicsom

1 db paprika

Mossuk meg a spenótot, csepegtessük le, szeleteljük fel a többi zöldséget, majd tegyük őket gyümölcscentrifugába. Ügyeljünk arra, hogy a spenót ne kerüljön egyedül a gyümölcscentrifugába, tegyük mellé pl. a paradicsomot, így kímélhetjük a gépet.

Ez az ital kitűnő forrása az A-vitaminnak, a folsavnak, a niacinnak, nagy adag E-vitamin is van benne, ezen kívül magnézium, vas, foszfor, kalcium, B1-, B6 és C-vitaminok is gazdagítják. Az E-vitamin véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen is, valamint antioxidáns hatású.

Segített a Vital.hu

Mit is akartam...?

Mindannyian álltunk már a konyha közepén azon tűnődve, miért is jöttünk ide, mint ahogy valószínűleg az is mindenkivel előfordult már, hogy nem találta a lakáskulcsát, a szemüvegét vagy hirtelen nem jutott eszébe egy volt kollégájának a neve.
Az életkor előrehaladtával különösen gyakori panasz a feledékenység: az ember elkezd mesélni egy történetet, majd rájön, hogy voltaképpen nem is emlékszik a kulcsszereplők vagy a helyszín nevére. Fontos, hogy különbséget tegyünk a korral járó normál memóriavesztés és az orvosi figyelmet érdemlő állapotok között. Az idős korral együtt járó feledékenység ugyanis nem feltétlenül a szellemi  hanyatlás jele, de az is lehet.

A memória zavara

Számtalan oka lehet annak, ha az ember feledékenynek érzi magát. Lehet, hogy nem is a memóriájával, hanem inkább a koncentrálóképességével van a baj. Ilyenkor nem arról van szó, hogy elfelejtjük a dolgokat, hanem arról, hogy már eleve meg sem jegyeztük őket. 

Több testi betegség és lelki zavar is okozhat feledékenységet, memóriavesztést: ilyenek például a depresszió, a szorongás, egyes idegrendszeri fertőző betegségek, vitaminhiány, vagy éppen pajzsmirígy-betegségek. Emellett gyógyszerek és élvezeti szerek mellékhatásaként is gyakran lép fel memóriazavar. Például a nyugtató gyógyszerek egy része, valamint a rendszeres alkoholfogyasztás kísérőjelensége lehet a feledékenység.

A fentiek mellett feledékenységet gyakran tapasztalunk egyébként egészséges idős személyeknél, de a memóriazavar lehet időskori szellemi hanyatlás tünete is.

Normál időskori feledékenység

Az évek előrehaladtával a legtöbb ember egyre elégedetlenebb a memóriájával, és ennek részben objektív oka van. Normál, korral járó memóriavesztésnek nevezi az orvostudomány azt a jelenséget, amikor egyébként teljesen egészséges idős emberek feledékenységről panaszkodnak. Ezt a kellemetlen, de valójában többnyire ártalmatlan jelenséget fontos elkülöníteni a valódi szellemi hanyatlástól.

A normál időskori feledékenység az élmények, események tárolásáért felelős memóriát érinti leginkább, vagyis a velünk történtek esnek ki a fejünkből. Régi megfigyelés, hogy gyakran a közeli emlékek vesznek el inkább, míg a régmúlt élményei sokáig érintetlenül megmaradnak: nem igazán emlékszünk a múlt havi születésnapi ünnepségre, ugyanakkor pontosan fel tudjuk idézni a szalagavatónkat. Romlik a rövid távú memória is: nehezebben tudunk újonnan hallott információkat rövid időre észben tartani, ezért megtanulni is nehezebb azokat. Azaz romlik az a képességünk, hogy új eseményeket, új adatokat jegyezzünk meg. Az adatok tárolásáért felelős rendszer sok esetben érintetlen lehet, mi több, egyes részei, például a szókincsünk akár még javulhat is az életkor előrehaladtával. A mozgásos készségek megőrzéséért felelős procedurális memória a leginkább ellenálló az időskori zavarokkal szemben, gyakran még súlyos szellemi hanyatlás esetén is ép maradhat.

Az időskori memóriavesztés okai még a kutatók számára sem teljesen egyértelműek. Elképzelhető, hogy olyan jelenségek is közrejátszanak benne, amelyek viszonylag könnyen elkerülhetőek. Egyes szakemberek szerint például legalábbis részben arról van szó, hogy a rendszer „berozsdásodik”, mivel keveset használjuk: az átlagember a diploma vagy más végzettség megszerzését követően már keveset tanul, nem terheli a memóriarendszereit, ezért azok, mint a nem használt izomzat, elsorvadnak. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy agyunk rendszeres tornáztatása elodázza az időskori feledékenységet.

 

Amikor már betegség a feledékenység

Általában nem a szellemi hanyatlás jele, ha az ember nem találja a kulcsát vagy nem ugrik be valakinek a neve. A korral járó memóriavesztés és a szellemi hanyatlás közti fő különbség, hogy az utóbbi lényegesen befolyásolja az ember napi teendőit és megakadályozza mindennapi életében. Egy anekdota szerint egy ismert agykutatótól származik az a mondás, miszerint ha nem találja az ember a kocsikulcsát, az csupán a normál feledékenység jele, de ha megtalálja, csak éppen nem tudja, mire való, akkor már valószínűbb a szellemi hanyatlás, azaz a demencia.

A szellemi hanyatlás jele lehet, ha az ember képtelen olyan, mindennapi tevékenységek kivitelezésére, mint a bevásárlás, felöltözés, elmosogatás, vagyis nem emlékszik, hogyan kell olyan dolgokat elvégezni, amit már számtalanszor megtett. Különös módon az is jó jel, ha az ember fel tud idézni olyan eseteket, amikor nem jutott eszébe valami. Ugyanakkor betegség jele lehet, ha eltévedünk olyan, ismerős területen, ahol korábban biztonsággal tájékozódtunk; ha napi rendszerességgel nem jutnak eszünkbe szavak, vagy nem a megfelelő szót használjuk egy-egy beszélgetés során. A demencia jele lehet, ha az ember képtelen végigvinni egy beszélgetést, esetleg „elfelejt” viselkedni, azaz nem tudja, adott szituációkban mi a megszokott viselkedés, például nem köszön.

Mit tehetünk?

A memóriánk olyan, mint az izmaink: edzésben tartva működnek igazán jól, és ha nem használjuk őket, elsorvadnak. A nyelvtanulással különösen jó eredményeket lehet elérni, de akár az olvasás, rejtvényfejtés, versek tanulása, illetve bármilyen új készség elsajátítása ide tartozik. A tapasztalat szerint azok a tevékenységek igazán hatékonyak, amelyeket élvezünk is, nem csak kötelességből csinálunk. Emellett figyeljünk oda magunkra és egymásra, és ha bizonytalanok vagyunk, bátran forduljunk orvoshoz: az idejében diagnosztizált időskori szellemi hanyatlás ugyanis a megfelelő gyógyszeres kezeléssel lassítható.

Forrás: Demencia-info

Mitől fáj? Hogyan kezeld?

Az izmokból sok száz van, és szinte bármelyik tud fájni. Mozgás után, vagy a rossz testtartástól, esetleg az influenza tüneteként.

Az izomfájdalmak többfélék lehetnek: jelentkezhetnek jól körülhatárolható vagy diffúz formában, akár a zsigeri, akár a sima- vagy harántcsíkolt izmokban. Az okok sokféle helyen kereshetőek: sportsérülés, születési rendellenesség, lelki okok vagy akár súlyos fertőzések állhatnak a fájdalmak mögött.

Ártalmatlan, de annál kellemetlenebb

A legismertebb izomfájdalom a megerőltető mozgás után jelentkező izomláz, melynek oka a relatív oxigénhiány miatt keletkező tejsav, illetve az ilyenkor keletkező mikroszakadások. Ez a jelenség néhány napon belül magától megszűnik, enyhíteni recept nélkül kapható sportkrémekkel, fájdalomcsillapító tapaszokkal, masszázzsal, szaunával és hideg-meleg váltott zuhannyal lehet, majd a sporthoz való fokozatos visszatéréssel.

Kínzó, erős fájdalmak

Amennyiben valamilyen reflexes folyamat révén az izom állandóan összehúzódásra kap utasítást az idegrendszertől, nagyon erős fájdalmat tapasztalunk (jó példa erre a lumbágó), és emiatt nemcsak nehezítetté válik a mozgás, de nagyon fájdalmas is lesz. 

Az izomgyulladás (myositis) egy másik eset, amikor diffúz fájdalomról beszélhetünk: ez általában egy alapbetegség következménye, például valamilyen fertőzésé vagy allergiáé, de hasonló kellemetlen fájdalom lép fel különböző sérülések során is, akárcsak a fokozott stresszállapot, mozgásszegény életmód, a tartósan rossz testtartás következtében.

Az izomfájdalom másik lehetséges formája az izomgörcs, leggyakrabban a lábikrában vagy a combban. Az izomgörcs csak rövid ideig áll fenn, és izomfeszülés jelentkezik, méghozzá túlterhelés, elégtelen vérkeringés, esetleg ásványianyag-hiány miatt. Ami ilyenkor segít, az a nyújtás és az izomlazító krémek.

Megelőzhető

Az izomfájdalmak megelőzése egyrészt az edzett izomzat kialakításával kezdődik, másrészt pedig azzal, hogy életmódunkkal igyekszünk elkerülni, hogy a megkeményedett izomkötegek hátráltassanak minket a mindennapokban. A mozgás kiváló prevenciós eszköz, az edzettségen túl a napi stresszt is segít levezetni, különösen az izommunkát is igénybe vevő relaxációs gyakorlatok (pl. jóga). A helyes testtartás, az ergonomikus munkakörnyezet, a hosszas ülőmunka időnkénti megszakítása is segíthet messze elkerülni a reumatológust.Szöveg1rész

 

Az enyhébb sérülések és a túlerőltetés miatti izomfájdalmat otthon, orvosi segítség nélkül is kezelhetjük. Ha azonban a fájdalom 3 napnál tovább fennáll, mindenképpen forduljunk szakemberhez.

Az otthoni kezelés alapja a PRICE-formula, amely valójában egyszerű elsősegélynyújtás, de az egyéb módszerek az almaecetes fürdőtől elkezdve az akupunktúráig terjednek.

Ezek a következőek:

• Protection - védelem: Védjük meg az izmot a további sérüléstől!
• Rest - pihentetés: Ne végezzünk olyan mozdulatokat, amelyek fájnak!
• Ice - jegelés: Tegyünk konyharuhába tekert jégakkut vagy fagyasztott zöldséget a sérült testrészre, és jegeljük 20 percen keresztül minden ébren töltött órában. A hidegnek ugyanis fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása van.
• Compress - szorítókötés: Fáslizzuk be a sérült testrészt. (Ügyeljünk arra, hogy a kötés ne legyen túl szoros.)
• Elevate - felpolcolás: Emeljük a sérült testrészt szívének szintje fölé, ha lehetséges, legalább 24 órán keresztül.

Ajánld ismerőseidnek! 

Egyéb otthoni módszerek

A megfelelő nyirokkeringés felgyorsítja az izomfájdalom elmúlását. A nyirokkeringést segítik a zöld leveles zöldségek, a zöld tea és a napi minimum két liter folyadék elfogyasztása.A gyógynövények nemcsak borogatás formájában, hanem belsőleg is jó hatást gyakorolnak az izomfájdalmakra: a bodzavirágból készült gyógytea például kiváló reuma- és gyulladáscsökkentő.

A gyógyszertárakban számos izomlazító kenőcsöt vásárolhatunk, amelyek esetenként hűsítenek is. Dörzsöld be vele jól a fájó pontot, a gyógyhatás növelése céljából párakötést is tehetsz a krémes felületre.

Az almaecet nagyon sok mindenre jó, többek között az izomfájdalomra is. Keverj két pohár almaecetet a fürdővízbe: ez nemcsak csökkenti a fájdalmunkat, hanem segít az ellazulásban is. Ha nincs otthon almaecet, próbálkozhatsz pár csepp borsmentaolajjal is.

Nemcsak a hideg, hanem a meleg is csillapíthatja az izomfájdalmat. Tölts meg egy zoknit rizzsel vagy babbal, kösd be a nyílását, melegítsd meg mikrohullámú sütőben. Miután ellenőrizted, nem lett-e túl meleg, tedd a sérült testrészre, és élvezd a hatást.

Az akupunktúrában nem mindenki hisz, de egy próbát akár ez is megér, és ártani biztosan nem árt. Ha fájdalmaink enyhülnek fontos, hogy az izmot elkezdjük mozgatni, nyújtani a regenerálódás érdekében. Ebben segíthet például a jóga vagy pár egyszerű nyújtógyakorlat.

Forrás: HáziPatika

Szúr, csíp, szemtelem, hívatlan...zavard el

Ki nem állhatod a kellemes nyári estéken a zümmögő, csípős rovarok hadát? Van megoldás;

Szerezz be olyan illatos növényeket, amelyektől a szúnyogok fejvesztve menekülnek!
Nem csak a kertedbe, a balkonodra, teraszodra, ablakodba is pakolhatod ezeket a remek növényeket. Nemcsak rovarűzők, de szépek, kellemes az illatuk, sőt némelyikükkel még akár az ételeinket is megfűszerezhetjük.
 

Illatos kakassarkantyú

Illatos kakassarkantyú
- őt emlegetik egyszerűen "szúnyogriasztó növény"-ként is. És ez a név, mindent elárul róla. Apró levelei jellegzetes, erős illatúak, amit nem viselnek el a szúnyogok. Sőt, a molyok, és más rovarok is elkerülik.Földje legyen mindig nedves, télen 10-15 fokon pihentesd.






Muskátlitól a Büdöskéig
Szúnyogháló sem kell, ha ezekből a növényekből bőven van az ablakodban. A muskátli fajtól függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg. Fénykedvelő, de csak enyhe (-2 °C) fagyokat viselnek el. Levelei megdörzsölve erősen fűszeres, muskotályos illatot árasztanak. Egyik kedvelt fajtája a Geránium, vagy Rózsamuskátli, amelynek illóolaja, a  sok egyéb kedvező élettani hatása mellett a kullancsok ellen is remekül alkalmazható.

Büdöske vagy Bársonyvirág

A Büdöske, vagy Bársonyvirág a 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelők erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották. Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is. Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják.

 

 
Rovarriasztó fűszernövények
Kerüljön akár több cserépnyi bazsalikom a kerti parti asztalaira, így nem érkeznek hívatlan, csípős vendégek.
A citromfűbokrok magukban is rovarriasztók. A citronella illatát szinte egyáltalán nem viselik el a csípős, sőt a szemtelen rovarok sem.
Van néhány fűszernövény, amely elzavarja a hívatlan, idegesítő, hívatlan látogatókat, mint pl. a rozmaring, a menta, a kakukkfű, az oregánó, a babér és a zsálya.
 

Egy nagy csokor levendula, vagy rozmaringvirág jól mutat a nappaliban, és elzavarja a rovarokat is. Sőt, akár kis vászonzsákba varrva, nem csak a szekrényből, de még az ágyadba téve, onnan is elűzheted a molyokat, és szúnyogmentes álmot nyerhetsz magadnak.
  







Ám ha mindez nem elég, válassz citronella illatú kültéri gyertyát. Nem csak a csípős és szemtelen rovarok elűzésében segít, hanem kellemes hangulatban telhetnek a nyáresti partik, bulik.

Szabadtéri gyerya citronella illatú
szirom alakú tartóban 
35 cm-es rúddal
(Tk: 3391) Ára: 490,- Ft

MEGRENDELEM







Szabadtéri gyertya közepes
alu tálkában
citronella illatú dobozos, 
2 db/doboz,
(Tk: 3392) Ára: 750,- Ft
MEGRENDELEM 

Szabadtéri gyertya nagy

alu tálkában
citronella illatú dobozos, 

2 db/doboz,
(Tk: 3393) Ára: 990,- Ft

MEGRENDELEM

Mi ne csípjen meg...

A nyárról nem csak a szikrázó napsütés jut eszünkbe. Ez az az időszak, amikor apró "gyilkosok" hada leselkedik ránk, melyeket jó lenne minél messzebbről elkerülni.

Bár rengeteg olyan rovarféle van, amely kínzó betegségek hordozója és közvetítője lehet, s nem is kell messzire utaznunk, hogy ilyenekkel találkozzunk.
Azt hihetnénk például, hogy a szúnyogok csak bosszantó jószágok, valójában akár halálos betegséggel is megfertőzhetnek, s veszélyességben a kullancsok sem maradnak el tőlük.
A szúnyog nem csak azért kellemetlen, mert akár egész éjszaka képes ébren tartani a zümmögésével, s mert rendkívül viszket a csípése, hanem mert annyi veszélyes betegséget terjeszt, mint talán egyetlen más lény sem a faunában. Habár Magyarországon a legtöbb moszkitó által terjesztett olyan súlyos betegségtől nem kell félni, mint a malária, a sárgaláz vagy a zika-fertőzés, néhány komoly kórt (például a nyugat-nílusi lázat) itthon is el lehet kapni. Tőlünk nem sokkal délre pedig - sok honfitársunk által kedvelt vakációs célországokban - a megbetegedés kockázata hatványozottan megnő. Azaz jobb az óvatosság, ha potenciális fertőzött területre készülünk.

 

A kullancs azonban sokfelé megtalálható hazánkban is. A kis vérszívó súlyos betegségeket terjeszt, közülük kiemelkedik a Lyme-kór, amely kezeletlenül idegrendszeri és keringési problémákat okozhat. Ezért ha olyan területre megyünk, ahol kullancsra kell számítani, akkor érdemes kullancsűzővel befújni magunkat, s hazaérve átvizsgálni a bőrünk minden négyzet-centiméterét, hogy nem akaszkodott e belénk egy élősködő. (Erről olvashatsz ITT bővebben)

Vannak másféle rovarok is, amelyek nem a vérünket tekintik tápláléknak, de kellemetlen következményekkel járhat a velük való találkozás. A méhek csípése bár fájdalmas, de a legtöbb ember számára nem okoz múló kellemetlenségnél többet. Aki allergiás a méh- vagy a darázscsípésre a bőr alá jutó toxin anafilaxiás sokkot válthat ki, amely rossz esetben halálos kimenetelű is lehet. Ilyen esetekre elsősorban akkor kerülhet sor, ha valaki több vagy sok csípés ér.

Európában szerencsére nincsenek se veszélyes tűzhangyák, se gyilkos méhek, mint Amerikában, vagy óriási méretű lódarazsak, mint Japánban és gyilkos pókok, mint szintén az Újvilágban és Ausztráliában. De a mérges rovarokkal mégis érdemes vigyázni, mert kellemetlen élmények érhetnek bennünket.

Forrás: Livescience

Nyári dilemma: légkondi

Ajánld ismerőseidnek! 

A 2003-as nyári hőhullám felkészületlenül érte Európát. A kormányok próbáltak gyors intézkedéseket hozni, a tartós kánikula mégis 30 ezer áldozatot szedett. Azóta is, évről-évre szélsőségesen meleg, és egyre melegebb nyarakat élünk meg.
Az európaiak többsége korábban luxusnak tartotta a légkondit; jó, ha van, de azért meg lehet nélküle élni. A hőség tetőfokán mégis minden évben megrohanják az áruházakat, és viszik a légkondicionáló készülékeket, mint a cukrot.
A légkondi nem mai találmány; Egy korai elődje 1881-ben azt a szobát hűsítette, amelyben James Garfield amerikai elnök feküdt, halálos lőtt sebbel. A kinti forró levegőt ventilátorok hajtották át az ablakba helyezett dobozon, és jeges vízbe áztatott kendők hűtötték le.
A szerkezet először Amerikában terjedt el.
Az olyan ázsiai országokban, ahol párás meleg van, és magas az életszínvonal (mint Tajvan vagy Szingapúr), a légkondi nem luxus, minden lakáshoz jár.
Hogy Európában nehezebben terjedt el, abban szerepe van a magas energiaáraknak is. Ám a hőhullámok, az egyre extrémebb nyarak okán megugrott a légkondi használat az elmúlt 10-12 évben, és ez alól Magyarország sem kivétel.

 

Ha úgy döntesz, hogy légkondit szereltetsz, ügyelj néhány dologra;
Maximum 6-8 fok különbség legyen a külső és a belső hőmérséklet között! 

Fokozatosan kell lehűteni vagy felmelegíteni a szervezetünket. Ha hirtelen lépünk ki a melegbe, szédülés és émelygés jelentkezhet, ez komolyan megterheli a szervezetet. Ha a kinti hőségből lépünk a 20 fokosra hűtött szobába, akkor megfázással és tüdőgyulladással kalkulálhatunk.
Fontos tudni, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a szobába, hanem a benti levegőt hűtik le (vagy éppen melegítik), és keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése is. Érdemesebb a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban felfrissíteni a levegőt, de ha ez kevés, akkor napközben is nyiss ablakot. Ha többen dolgoztok a szobában, akkor hamar elfogyhat az oxigén, ami fejfájást, bágyadtságot okozhat. A legtöbb klíma működési elvéből következően szárítja is a levegőt, amit leginkább a szemed és a torkod kiszáradásán érezhetsz.
Már a berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket! A gyerekek még nem mérik fel a direkt érkező hideg levegő veszélyét, az idősek pedig könnyen elszundikálhatnak a "klíma alatt", ami hamar megfázáshoz vezethet.
Úgy kell megtervezni a készülékek elhelyezését, hogy a légáram fő iránya olyan helyre menjen, ahol keveset tartózkodunk. Nem szabad a hideg levegőt éjszaka az ágyra, napközben az íróasztalra irányítani. A légmozgás közvetlenül hat a szervezetünkre, a megfázás mellett tüdőgyulladás, és kellemetlen izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek.

Már a vásárláskor ügyelj arra, hogy a hűteni kívánt helyiség nagyságának megfelelő teljesítményű klímát válassz. Ha túl kicsi a teljesítmény, akkor aránytalanul sokat fog fogyasztani az eszköz, és idő előtt tönkremegy, mivel folyamatosan működnie kell. Ha túl nagy, akkor észre sem veszed, és pillanatok alatt olyan hideget csinál, hogy könnyedén tüdőgyulladást kaphatsz, nem beszélve arról, hogy az indokolatlanul nagy teljesítmény a vásárlásnál is pénzkidobást jelent.

A beszerelést mindenképpen szakemberrel végeztesd, és ügyelj arra, hogy a beltéri egység olyan helyre kerüljön, ahol esélye sincs huzamosabb ideig közvetlenül rád fújni a hideg levegőt.

A szezon előtt mindenképpen tisztíttasd ki a rendszert. A tisztítással megszabadulhatsz kórokozóktól, amelyek elszaporodnak a kondenzvízben, és a szűrőben.

Télen is kapcsold be havonta egyszer, 15-20 percre a berendezést, ezzel megóvod a tömítéseket a kiszáradástól, és meghosszabbíthatod a klíma élettartamát.

A klíma szárítja a levegőt, ezért figyelj a megfelelő mennyiségű folyadékot bevitelére. A légszárítást párás időben ki is használhatod, fél-egy óra légkondicionáló-használat után, és gyorsabban száradnak a ruhák, illetve a kocsiban is pár másodperc alatt eltűnik a szélvédőről a páralecsapódás.