Mit tehetünk?
Lényeg az, hogy jó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Szép, napos időben indulunk el otthonról, de gondoljunk arra, hogy este már naplemente után fogunk hazamenni, és különösen az utóbbi években klímánkat a jelentős napi hőingadozás jellemzi.
A szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat. Nem is gondolnánk, hogy már 10 -14 fokos környezet is akár halállal végződő lehűléshez vezethet.
Az alkohol csökkenti a hideg érzetet és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekező mechanizmusait, így a „lélekmelegítő” pont ellenkező eredményre vezet, ha hideg időben alkoholfogyasztás után a szabadban vagy fűtetlen helyen tartózkodunk.
A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.
Lehűlésről akkor beszélünk, ha a végbélben mért, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C alá süllyed. A lehűlés során kimerült, életfolyamataiban lelassult betegnél döntő a szervezet mielőbbi visszamelegítése. Ilyenkor könnyen felborul a szervezet anyagcseréje, a só-víz háztartás egyensúlya, ami szívritmuszavarok kialakulásához vezethet, ezért az ilyen betegek felmelegítését kórházban kell végezni.
Igen súlyos lehűlés esetén először izgatottság, azután érzéstelenség, levertség, álmosság következik, melynek leküzdésére az ember ritkán képes, és bár teljes tudatában van az elalvással járó veszélynek, feladja, elalszik. Ilyenkor külső segítség nélkül nincs esély a halál elkerülésére.
A száraz, hideg levegő belélegzésének következménye a jól ismert nátha, torokgyulladás, de asztmás betegeknél hörgőgörcs alakulhat ki, akut asztmás roham formájában életveszélyes állapotot provokálhat. Szervezetünk elsődleges célja a homeostazis fenntartása, ez jelenti a hőmérséklet, a folyadék-, sav-bázis- és ion egyensúly fenntartását.
A hideg, mint irritatív tényező, védekezésként érszűkületet okoz, csökkentve az érintett terület hőleadását. Ennek következtében viszont romlik a sejtek oxigén ellátása, megbénul a védekezés, vérbőség és gyulladás alakul ki, csökken a fertőző ágensekkel szembeni ellenálló képesség.
Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban
Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.
Forrás: Webbeteg