A teljes életedet átírhatja egy viszonylag ártalmatlan, mégis kellemetlen betegség: a vertigo. Ez a szédülés egyik típusa. Olyan érzés, mint amikor gyerekkorodban körbe-körbeforgás után hirtelen megálltál, a világ azonban továbbra is forgott veled. Vertigo esetén előzetes pörgés nélkül is szédülsz, és megindul veled a világ.
A szédülést, vagyis a vertigót okozhatja például a belső fül betegsége, valamint az agyat a belső füllel összekötő hallóideg rendellenessége egyaránt. De számtalan más ok is szerepet játszhat a kialakulásában.
Kristályok rögösödése
Különösen idősebb korban gyakori oka a betegségnek a belső fül félkörös ívjárataiban kialakuló lerakódás.
Szintén a belső fül duzzadásos betegsége a Meniere-betegség, amely viszonylag ritka. Ilyenkor a szédülés erős rohamokban lép fel, hosszan tart és hányinger, hányás kíséri.
Vírusfertőzés
Veszélyesek lehetnek a vírusok és a baktériumok is, hiszen belső fül- vagy idegkárosodásokat is okozhatnak. Magas kockázattal járó fertőzés például a vírusos belsőfül-gyulladás, övsömör, masztoiditisz (csecsnyúlvány-gyulladás) és a Paget-kór is.
Keringési zavarok
Az átmeneti agyi keringészavar gyakorta okoz vertigót, ha az agytörzset, kisagyat, illetve a nagyagy hátsó részeit ellátó artériákon áramló vér mennyisége csökken.
Az alacsony vérnyomás is okozhat szédülést, valamint a vérnyomás ingadozása is előidézhet panaszokat.
A lényeg, hogy a vérellátás zavara rossz hatással van az egyensúlyközpont működésére. A legkisebb ellátási zavarra vagy ingadozásra is azonnal reagál.
Idegsérülések
Az egyik leggyakoribb ok, és fiatalok esetén erre is lehet gyanakodni, amikor a vertigo hátterében a nyakon futó idegek sérülése áll. Ebben az esetben az agy "eltéved", nem tudja megítélni a nyak és a törzs relatív helyzetét. Okozhatja például egy autóbaleset során fellépő ostorcsapásos sérülés, a fejtetőt érő ütés, illetve a nyak súlyos ízületi gyulladása is.
A vertigo tünetei
A vertigóra jellemző a szokatlan forgásérzés kellemetlen élménye. A beteg úgy érzi, hogy a környezet, önmaga vagy mindkettő egyszerre forog. Képtelen egyenesen megállni a lábán, autóvezetésről pedig szó sem lehet, hiszen az agy nem tudja a környezetében lévő tárgyak valós helyzetét, azok mozgási irányát, sebességét megítélni.
Hányinger, hányás is kísérheti a vertigót, illetve jellegzetes szemmozgás is megfigyelhető a rohamoknál.
A panaszok néhány pillanattól órákig, néha akár hosszú napokon keresztül is fennmaradhatnak. Néha úgy tűnik, hogy már csillapodik a baj, aztán hirtelen, akár teljes mozdulatlanság esetén is újra jelentkeznek a tünetek.
A cikk elején már említett Meniere-betegségben a vertigo rohamszerűen lép fel, és fülzúgással jár. Később akár süketség is követheti a fülzúgást. Szintén nagyon gyakori tünet a súlyos hányinger és a hányás.
A nyaki vertigo esetén a nyak mozgása korlátozott és a tünetek a fej elfordítására erősödnek, különösen akkor, ha az érintett egyén a fejét elfordítja, főleg, ha az állát is közelíti a vállához.
Megelőzése, gyógyítása
Sokszor csak a tünetek enyhítése, a szédülés érzésének elmulasztása jöhet szóba, ám minden esetben fontos, hogy a beteg eljusson szakrendelésre, és szakember lássa, mérje fel a vertigo okát, és jelölje ki azt a kezelést, amely enyhítheti a beteg szenvedéseit.
Kassai Etelka 2014. 02. 15.