 |
A nyárról nem csak a szikrázó napsütés jut eszünkbe. Ez az az időszak, amikor apró "gyilkosok" hada leselkedik ránk, melyeket jó lenne minél messzebbről elkerülni.
Bár rengeteg olyan rovarféle van, amely kínzó betegségek hordozója és közvetítője lehet, s nem is kell messzire utaznunk, hogy ilyenekkel találkozzunk.
Azt hihetnénk például, hogy a szúnyogok csak bosszantó jószágok, valójában akár halálos betegséggel is megfertőzhetnek, s veszélyességben a kullancsok sem maradnak el tőlük.
A szúnyog nem csak azért kellemetlen, mert akár egész éjszaka képes ébren tartani a zümmögésével, s mert rendkívül viszket a csípése, hanem mert annyi veszélyes betegséget terjeszt, mint talán egyetlen más lény sem a faunában. Habár Magyarországon a legtöbb moszkitó által terjesztett olyan súlyos betegségtől nem kell félni, mint a malária, a sárgaláz vagy a zika-fertőzés, néhány komoly kórt (például a nyugat-nílusi lázat) itthon is el lehet kapni. Tőlünk nem sokkal délre pedig - sok honfitársunk által kedvelt vakációs célországokban - a megbetegedés kockázata hatványozottan megnő. Azaz jobb az óvatosság, ha potenciális fertőzött területre készülünk.
Bár rengeteg olyan rovarféle van, amely kínzó betegségek hordozója és közvetítője lehet, s nem is kell messzire utaznunk, hogy ilyenekkel találkozzunk.
Azt hihetnénk például, hogy a szúnyogok csak bosszantó jószágok, valójában akár halálos betegséggel is megfertőzhetnek, s veszélyességben a kullancsok sem maradnak el tőlük.
A szúnyog nem csak azért kellemetlen, mert akár egész éjszaka képes ébren tartani a zümmögésével, s mert rendkívül viszket a csípése, hanem mert annyi veszélyes betegséget terjeszt, mint talán egyetlen más lény sem a faunában. Habár Magyarországon a legtöbb moszkitó által terjesztett olyan súlyos betegségtől nem kell félni, mint a malária, a sárgaláz vagy a zika-fertőzés, néhány komoly kórt (például a nyugat-nílusi lázat) itthon is el lehet kapni. Tőlünk nem sokkal délre pedig - sok honfitársunk által kedvelt vakációs célországokban - a megbetegedés kockázata hatványozottan megnő. Azaz jobb az óvatosság, ha potenciális fertőzött területre készülünk.
A kullancs azonban sokfelé megtalálható hazánkban is. A kis vérszívó súlyos betegségeket terjeszt, közülük kiemelkedik a Lyme-kór, amely kezeletlenül idegrendszeri és keringési problémákat okozhat. Ezért ha olyan területre megyünk, ahol kullancsra kell számítani, akkor érdemes kullancsűzővel befújni magunkat, s hazaérve átvizsgálni a bőrünk minden négyzet-centiméterét, hogy nem akaszkodott e belénk egy élősködő. (Erről olvashatsz ITT bővebben)
Vannak másféle rovarok is, amelyek nem a vérünket tekintik tápláléknak, de kellemetlen következményekkel járhat a velük való találkozás. A méhek csípése bár fájdalmas, de a legtöbb ember számára nem okoz múló kellemetlenségnél többet. Aki allergiás a méh- vagy a darázscsípésre a bőr alá jutó toxin anafilaxiás sokkot válthat ki, amely rossz esetben halálos kimenetelű is lehet. Ilyen esetekre elsősorban akkor kerülhet sor, ha valaki több vagy sok csípés ér.
Európában szerencsére nincsenek se veszélyes tűzhangyák, se gyilkos méhek, mint Amerikában, vagy óriási méretű lódarazsak, mint Japánban és gyilkos pókok, mint szintén az Újvilágban és Ausztráliában. De a mérges rovarokkal mégis érdemes vigyázni, mert kellemetlen élmények érhetnek bennünket.
Európában szerencsére nincsenek se veszélyes tűzhangyák, se gyilkos méhek, mint Amerikában, vagy óriási méretű lódarazsak, mint Japánban és gyilkos pókok, mint szintén az Újvilágban és Ausztráliában. De a mérges rovarokkal mégis érdemes vigyázni, mert kellemetlen élmények érhetnek bennünket.
Forrás: Livescience